Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének tanársegédje a Kutatók Éjszakáján a műholdas navigációs rendszerekről beszélt népes hallgatóság előtt. Előadásban az is elhangzott, hogy helytelenül használjuk a GPS kifejezést. A Tudástár riportere erről is kérdezte Kovács Bélát.
 Kovács Béla: Napjainkban nem is egy GPS-ről beszélünk hanem több rendszerről. GNSS-t kellene mondanunk, vagyis globális helymeghatározó rendszereket. Hiszen a GPS az csak egy: az amerikai NAVSTAR-rendszer, amely már régóta létezik. A konkurencia a szovjet-orosz fejlesztés, a GLONASZ pont olyan célból készült, mint a NAVSTAR, csak kevésbé publikus. Az a rendszer kicsit haldoklott, most újra feltámadt. Várható, hogy komolyan használhatóvá válik a közeljövőben. Illetve létezik az Európai Űrügynökség saját rendszere, a Galileo, amely az első európai nagy civil projekt. Minden európai állam részt vesz benne, de ez még a jövő zenéje. A működéshez harminc műholdra lesz szükség, jelenleg kettő kering. Tíz-húsz éven belül várhatóan működik majd. Természetesen más rendszerek is vannak. Kínáé a Bei Dou, amelyet mi nem is annyira ismerünk, pedig működik.
Tudástár: Miért alakultak ki ezek a rendszerek? Főleg katonai funkciókat szolgáltak?
Kovács Béla: Mind az orosz, mind az amerikai rendszer katonai célból jött létre, katonai eszközök és katonák irányítására fejlesztették. A későbbiekben a civil szféra is elkezdte használni, hiszen nagyon jó. Sok segítséget nyújt egy idegen városban. Persze ezt egy térképpel is meg tudom tenni, ha ügyesen olvasok térképet. De ha nem akkor itt a GPS.
Tudástár: Ezek a rendszerek műhold jeleket vesznek. Pontosan hogyan?
Kovács Béla: Vegyük példának a NAVSTAR-rendszert. Több műhold kering körülöttünk különböző pályákon. Minden pályasíkon négy-öt-hat műhold kering, saját jelet bocsátanak ki, és a Földön a mi kis vevőnk megpróbálja elcsípni. Ha elkapta, akkor a távolságát megpróbálja meghatározni egyszerű időmérés alapján. Ha elegendő műholdat vesz az adott pillanatban, akkor különböző távolsági adatok alapján tudunk helyet meghatározni. A geodéták azt mondanák, hogy ez egy egyszerű ívhátrametszés, ami egy geometriai-matematikai fogalom. Elmondva kicsit bonyolultnak tűnik, de valójában egyszerű távolságmérés.
Tudástár: Mikor pontatlan az eszköz, tudjuk-e azt, hogy jó koordináták alapján jó felé megyünk?
Kovács Béla: Ez kicsit problémás a mai napig is. Ugyanis a GPS-rendszerben nincs közvetlen visszacsatolás. Amint elcsípünk egy GPS-műholdról érkező jelet, a műholdvevőnk elkezdi feldolgozni. Megfog egy másikat, és azt is feldolgozza, és ebből kiszámítja a pozíciónkat. De azt nem tudjuk, hogy adott pillanatban ezek a műholdak valóban jó helyen keringenek-e, nem történt-e valamilyen ütközés. A rendszer üzemeltetője tudja, hogy mikor történik probléma, csak a visszacsatolás akár 4-6 órába is telhet, hogy én, a felhasználó is értesülök a hibáról. Tehát van, amikor nem tudjuk, hogy milyen pontos a rendszer. Átlagosan napjainkban ez azt jelenti, hogy olyan harminc méter körüli lehetne ez a hiba, de az esetek 95 százalékában ez 5-10 méteren belüli hibák szoktak lenni legtöbbször.
Tudástár: Hallani, hogy mindenféle államok bocsájtanak fel műholdakat, nem lesz káosz a világűrben?
Kovács Béla: Már most is az van. Nagyon sok műhold van fent. De ebben a pályamagasságban, ahol ezek holdak keringenek, talán még nincs akkora tumultus. A kommunikációs holdak pályája, már valóban nagyon űrszemetes.
Tudástár: Talán a legtöbben az autóban találkozhatnak ezzel a rendszerrel, illetve az elején említettük a katonai alkalmazásokat. Tudna még sorolni néhány példát, ahol használják?
Kovács Béla: Használható például a tömegközlekedésben. Ha egy autóbuszra helyezünk egy GPS-vevőt, a diszpécser felé visszaközvetítve az adott pozíció adatokat megkaphatjuk, hogy egy busz hol jár. Megnézhetjük mobiltelefonon, akár egy kijelzőn, akár az interneten. Követhetjük ilyen módon a saját autónkat is. Használhatjuk lakatként is, amennyiben egy árut egy adott koordinátán lakatolunk le, egy másik koordinátán pedig kinyílik.
Tudástár: Gondolom, itt is működik majd a rabló-pandúr harc.
Kovács Béla: Már működik. Léteznek olyan eszközök, amelyekkel a GPS-ek megvezethetőek, ezáltal a nagy biztonság, már nem is olyan nagyon nagy.
Tudástár: A kincskeresést még nem említette.
Kovács Béla: Ez a geocatching nevű játék, amely az Egyesült Államokból indult. 2000-ben megszűnt egyfajta speciális titkosítása a rendszernek, ettől kezdve az addigi 300-400 méteres pontatlanság helyett 30 méter alatti pontossággal kezdett működni. Ezáltal lehet elrejtett pontokat megkeresni. Napjainkban Magyarországon már kettőezer néhányszáz láda van elrejtve általában turisztikai szempontból vonzó helyen, vagy esetleg az elrejtő szerint valamilyen érdekes ponton. Az adatokat publikálni kell az interneten, megadjuk a koordináta párokat. Aki ezt letölti, majd bepötyögi a GPS-ébe, ettől kezdve keresheti az adott pontot. Ha megtalálta, akkor a játék jellegétől függően bejelentheti, hogy ő ezt megtalálta és jaj, de jó, vagy beírhatja, hogy ez egy nagyon randa pont, miért vezettél ide? A játék elérhető a www.geocatching.hu címen.
Halgassa meg interjúnkat Kovács Bélával! |
